Jászberény város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye
Kistérség: Jászberényi kistérség
Lakosság: 27386 fő
Terület: 221.35 km²
Népsűrűség: 123,72 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 57

Fekvése

A Duna-Tisza közének északi részén, a Zagyva folyó két partján terül el, Budapesttől 79 km-re keletre.

Története

A Városháza látképe a főtérről

A város környéke már a kőkorszakban is lakott volt, erre utalnak a Jászberény környékén talált mezolitikus (középső kőkori) telep maradványai. Szintén régészeti emlékek utalnak a vaskorban itt élő keltákra, majd a későbbi szarmata és avar jelenlétre. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította.

A jászok által a 13. században benépesített tájegység, a Jászság gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a források 1357-ben említenek először "Beren" névalakban. A jászok letelepülésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, a megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amely fejében a mindenkori katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A 15. században ferences szerzetesek települtek a városba és építettek kolostort, hogy a jászokat keresztény hitre térítsék. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban is így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török hódoltság, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején.

A nagytemplom a város közepén

A török időkben a város a szultán magánkincstárához tartozott, védelmére palánkvárat építettek. Ezt leégése után már nem építették újjá, a katonai központot is feladták. A jászok kiváltságai 1702-ben veszélybe kerültek, amikor I. Lipót eladta a Jászságot a Német Lovagrendnek, amibe nem nyugodtak bele és 1745-ben saját pénzükön visszaváltották azokat. Ez volt a Redemptio (önmegváltás).

A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred, melynek 3 százada még Világosnál sem tette le a fegyvert. Csehországi állomáshelyéről is hazaszökött a jászokból és kunokból álló 12. Nádori ezred számos katonája. 1849 tavaszán a városban tartózkodott Kossuth Lajos, Görgey Artúr és Damjanich János, valamint a magyar hadsereg I., II.és III. hadteste, és innen indították a dicsőséges tavaszi hadjáratot.

Lehel kürtje

Itt található az ország egyik legrégibb múzeuma, a 1874-ben alapított Jász Múzeum, ahol látható Jászberény város és a jászság szimbóluma, nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje.

1917-ben alakult a városban a Tanítóképző Főiskola, mely jeleneleg a Szent István Egyetem karaként működik.

A második világháború után létrejöttek az első ipari nagyüzemek, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és nagyobb megélhetési biztonságot jelentettek. Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. Kiteljesedett az infrastruktúra, jól működő vállalkozások jöttek létre és a város markáns szerepet tölt be az ország szellemi életében.

Kultúra

Jászberény XIX. századi látképe céhlevélen

Jászberény kulturális élete élénk. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. A város aktív sportéletét mutatja, hogy sportolói számos európai és országos aranyérmet gyűjtöttek be különféle (pl. küzdő sportok, görkorcsolya, jégkorong stb.) sportágakban.

Lakosságszám alakulása

Év Lakosság (fő) 1900 25 227 1910 29 675 1920 31 971 1960 30 332 1985 30 983 1990 29 221 1996 28 502 2001 28 207

Híres jászberényiek

Itt született 1859. január 23-án Beleznay Antal karnagy, zeneszerző.
Itt született 1927. szeptember 2-án Csík Tibor olimpiai bajnok ökölvívó.
Székely Mihály operaénekes,
Déryné Széppataki Róza színművésznő,
Gerevich Aladár olimpiai bajnok.
Itt született Olgyai Ferenc (1872. augusztus. 12. – Budapest 1939. febr. 17.) festő
itt született Litkei József (1924. március 14. – Budapest, 1988. január 24.) festő, grafikus

Nevezetességei

Műemlékek Ferences templom és rendház

Jászkun Kerületek Székháza
Városháza (Pollack Mihály tervei szerint épült klasszicista stílusban)
Ferences templom és rendház
Római katolikus főtemplom (Mayerhoffer András, majd Jung József tervei alapján)
Szentháromság-oszlop (1831)
Különös szépségűek az út menti keresztek, a festett szobrok (Szent Vendel, Szent Orbán, Szent Donát, Szent Medárd, Nepomuki Szent János) és a népi építészet még ma is fellelhető emlékei.
Bundás-kút (juhász szobrával, Jankovich Gyula munkája, 1908
Református templom (1783 augusztusa)

Állatkert

Jászberényi Állat- és Növénykert

A környéken

A környéken található a Hajta-mocsár, valamint a Zagyvamenti és a Borsóhalmi Természetvédelmi Terület.

Testvérvárosok

Yazd, Irán

Vechta, Németország

Sedalia, USA

Conselve, Olaszország

Sucha Beskidzka, Lengyelország

Következő községek

További községek